Zrínyi Miklós Vadásztársaság - Debrecen - Nagycsere

Névadónk: Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós gróf
(horvátul: Nikola Zrinski)
(1508. - 1566. szeptember 8).

A "költő és hadvezér" Zrínyi Miklós (Zrínyi VII. Miklós) dédapja. Apja Zrínyi (III.) Miklós. A horvát Šubić nemzetségből származott, mely 1347-től a zrini kastély után gróf Zrínyinek nevezte magát. Vagyona részben Frangepán Katalinnal kötött első házasságából származott.

Az 1526. évi mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt, és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében. 1539-ben a Ferdinánd által árulással vádolt fövezér Katzianer a Kostajnica-i kastélyba való szökése után megpróbálta rávenni Zrínyit és bátyját, Jánost a törököhöz való átállásra, de ő meggyilkolta az árulót. 1542-től, miután 400 horvát harcossal felmentette a Pest ostrománál nehéz helyzetbe került birodalmi német, osztrák és magyar hadakat Horvátország bánjává tették.

1546. Muraköz és Csaktornya. E tisztségéről 1557-ben lemondott. Ez idő alatt szüntelenül harcolt a terjeszkedő oszmán hatalom ellen. 1542-ben Somlyónál, 1556-ban Kostajnica váránál, és Nádasdy Tamással Babócsánál aratott fényes győzelmet a törökön. 1546-ban királyi adományként megszerezte a Muraközt Csáktornyával, és ezzel megalapozta családja hatalmát. 1557-től Szigetvár kapitánya, majd 1561-től királyi kincstárnok lett. 1564-ben Eva von Rosenberggel való második házasságkötése után rögtön hadba szállt a törökökkel és azokat Segesdnél megverte.

I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. A törökök elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik.

Irodalom:

• Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek (Pest, 1865)
• Z. M. életére vonatkozó levelek és okiratok (I–II., Kiadta Barabás Samu, Bp., 1898 – 99)
• Szigetvári Emlékkönyv (Bp., 1966). – Szi. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem:D (Bécs, 1651)
• Th. Körner: Z. (színdarab, Stuttgart, 1868)
• Hunyady József: A kék hegyek kapitánya (r., Bp., 1966)
• Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász (1898)
• Ujkéry Csaba: Szigeth pajzsai (1987, 2008) történelmi regény az ostromokról

Forrás: Wikipedia